Fideszes polgármesterek is kiakadtak az önkormányzati lakások kényszereladásától, ezermilliárdos vagyon a tét

Durva becslések szerint ezermilliárd forint értékű vagyontömegről van szó, és olyan javaslatról, amely eredetileg a budai Várban található műemlék ingatlanokban élő bérlők érdekében született, de Böröcz László fideszes képviselő (aki az I. és az V. kerületet magában foglaló választókerületben indul a jövő évi választáson – egy olyan körzetben, amelyet meglepetésre veszített el a Fidesz 2018-ban) nem állt meg itt: indítványa a teljes önkormányzati bérlakásszektort érinti. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, a Várban kormánypárti potentátok sora szerzett önkormányzati bérlakást, amit most a legrosszabb esetben harmadáron megvehetnek. A lehetőséget ugyan kiterjesztette a javaslat, de ettől még nyilvánvaló, hogy a legalább egymillió forintos négyzetméterenkénti árú Várbeli lakás vevője a 70 százalékos kedvezménnyel lényegesen többet kapna ajándékba, mint egy józsefvárosi garzon bérlője.

Az újabb forrásfosztás és a lakásgazdálkodás ellehetetlenítése miatt még fideszes berkekben is elégedetlenséget váltott ki Böröcz terve. A lakásprivatizációs javaslatot egyszerűen marhaságnak nevezte Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere, és Székesfehérvárt irányító párttársa, Cser-Palkovics András is felemelte a szavát a terv ellen. Kizárólag a tulajdonosnak van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni, ezért nem helyes, hogy „az Országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről” – fogalmazott, és jelezte, hogy „szakpolitikai javaslatokat” tesz az ügyben Böröcznek.

Százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra

Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van, amiből 3400-ben laknak bérlők. Összesen 150 ezer négyzetméternyi ingatlan a tét, az árverések azt mutatják, hogy az önkormányzati lakások 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – összegezte kérdésünkre Pikó András, a kerület független polgármestere. Ennyit tenne megvásárolhatóvá a Böröcz-féle javaslat. Ugyanakkor – hangsúlyozza Pikó – a kerület minden évben jelentős összeget költ a lakásállományra, tavaly például 420 millió forintot. Az összeg nagyjából fele a lakásokra, fele a társasházak felújítására, rehabilitálására ment, a bérleti díjból befolyó összeg pedig nem fedezi ezeket a költségeket, erre külön kell költeniük.

Innen indít a polgármester, amikor arról kérdezzük, milyen következményekkel járhat a bérlakások kedvezményes értékesítése. A VIII. kerület ugyanis jelentős összeget költ ezeknek a lakásoknak és házaknak a karbantartására, lévén, sok köztük a rossz műszaki állapotú, a felújítások nélkül pedig lakhatatlanná is válhatnak. „Azok, akik most töredékáron megvásárolnák az ingatlanjukat, nem feltétlenül tudják, hogy a rezsin túl milyen más terheket vesznek a nyakukba, melyeket eddig az önkormányzat állt. A hátralékadatokból úgy látjuk, hogy a bérlők közel harmada küzdhet jelentős anyagi, akár napi megélhetési gondokkal. Nekik az alacsony bérleti díj mellett a rezsi kifizetése is kihívás. Ők aligha tudnak karbantartásra, felújításra költeni, ha valamilyen hitelből megveszik a lakást.”

Pikó a lakásmaffia megjelenésén túl a befektetőknél is lát veszélyt.

Egy egész tömböt töredékáron tudnak majd megszerezni úgy, hogy megveszik a lakások egy részét, és elég különböző közgyűlési döntésekkel szép lassan kiszorítaniuk a többi lakót, hogy végül az övék az egész ház, hogy lebonthassák, és új társasházat építhessenek helyette. Ez is komoly kockázat.

Marjai János / 24.hu

A polgármester úgy látja, ha törvény lesz a Böröcz-féle javaslatból, az „a Józsefváros, amit ismerünk, rövid időn belül el fog tűnni. Sokan kerülnek végül utcára, és egy kezelhetetlen társadalmi probléma alakul ki Budapesten, mert nem lesz olyan önkormányzat, amely ezt a réteget be tudja fogadni. Már most százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra a VIII. kerületben.”

Pikó szerint „az olcsó lakás, az olcsó lakhatás a társadalmi béke garanciája. Nemcsak a szegényeknek, alacsony jövedelműeken segít, de a fiataloknak is az életkezdésben. Ha megszavazzák a javaslatot, akkor nem lesz olcsó lakhatási lehetőség Magyarországon.”

Ezermilliárdos közvagyont árusíthatnak ki

A VIII. kerületben tehát 90 milliárdos, országosan pedig – konzervatív becsléssel is  – sok száz, de akár ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a fideszes javaslat.

A KSH adatai szerint

  • 2019-ben 105 174 önkormányzati tulajdonú lakás volt Magyarországon, ennek mintegy fele Budapesten. Az évről évre csökkenő tendenciát jelzi, hogy ez a szám 2014-ben 113 209 volt.
  • Ezek közül 2019-ben 84 237-et adtak bérbe az önkormányzatok.
  • Szociális helyzet alapján 45 341-t, ez a szám 2016-ban még valamivel több mint 59 ezer volt. Magyarán három év alatt a szociális alapon bérbe adott lakások száma a negyedével esett.
  • A KSH szerint amíg az önkormányzatoknak 2014-ben 17 milliárd 982 millió forint bevételük volt bérleti díjból, ez 2019-re 20 milliárd 316 millióra nőtt. Azaz miközben az önkormányzatok eladogatják a lakásaikat, a bérleti díjat összességében mégis növelni tudták.
  • Budapesten a legmagasabb az önkormányzati lakások aránya a teljes ingatlanállományon belül. Beszédes ugyanakkor, hogy ez az arány a 2004-es 7,6 százalékról 2019-re 4,5 százalékra esett.

A hivatalos statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a 80 ezres önkormányzati lakásnyi állomány jó részét értékesíthetik. Azért jórészt, mert a Böröcz-féle javaslatban vannak kivételek: nem vásárolhatók meg például azok, amelyek bontásra vagy felújításra váró épületben vannak, a műteremlakások, a nyugdíjasházban lévők, illetve az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok.

A közvagyon elherdálása

Felelőtlen, és embertelen helyzetet teremt – foglalta össze véleményét Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője a javaslatról. A tetemes diszkont miatt nem kétséges, hogy a bérlők (vagy az őket felhasználó „befektetők”) kapnak a vételi lehetőségen, így jóformán megszűnhet az önkormányzatok lakásgazdálkodása.

Gémesi minősíthetetlennek nevezte, hogy egy képviselői indítvánnyal, mindenféle egyeztetés nélkül dönthetnek az ügyben. Ez a helyhatóságok utolsó tartaléka, amivel adott esetben megsegíthették a hitelkárosultakat, vagy szociális probléma esetén fedelet biztosíthattak a település lakóinak – villantotta fel, miért létfontosságú az önkormányzati lakásvagyon. Törvény ugyan nem kötelezi az önkormányzatokat a lakhatás megoldására, ugyanakkor jogos elvárás, hogy ha például leég valakinek a háza, a helyhatóság el tudja helyezni a bajbajutottakat. Fiatal házasoknak pedig nagy segítség, ha a piacinál alacsonyabb önkormányzati lakbért fizethetnek, így összespórolhatják a pénz egy részét a saját lakásra – mondta Gödöllő polgármestere.

Hogy egyáltalán jogszerű-e az önkormányzati vagyont törvénnyel így elvonni, arról Gémesi úgy foglalt állást, erősen súrolja az alkotmányosság határát, de szakértők még vizsgálják ezt a kérdést.

„A végsőkig küzdeni fogok, védeni fogom a többi állampolgár vagyonát” – jelentette ki. Levezetése szerint ugyanis az egyes települések lakóinak a vagyonáról van szó, aminek a hozadékából vagy az eladásából nekik kellene részesedniük: utat építeni, települést fejleszteni, és nem elherdálni. „Elfogadhatatlan az ilyen kampányízű pártpolitikai döntés, más vagyonán szavazatokat venni” – indokolta ellenérzését.

Marjai János / 24.hu Gémesi György

Hamis érvelés, hogy 1993-ban a mostani törvényjavaslathoz hasonló értékesítés történt. Az Antall-kormány idején valóban olcsón vásárolhattak a lakók, de leromlott épületekben, és a vevőkre várt a társasházak teljes felújítása, jelentős jövőbeni költséget vállaltak be az alacsony vételár fejében. Azóta viszont az önkormányzatok sokat invesztáltak, sok helyütt megtörtént a fűtéskorszerűsítés, szigetelés, homlokzatfelújítás – érvelt a 15-30 százalékos diszkontár ellen.

Gémesi szerint azért tisztességtelen a törvényjavaslat, mert akár néhány havi bérlés után, hozzáadott érték és munka nélkül hoz helyzetbe egyeseket, és juttatja őket áron alul olyan vagyonhoz, amit mások egy élet munkájával érhetnek csak el.

„Nem járulok hozzá, hogy elkótyavetyéljék a város vagyonát, ami egyben nemzeti vagyon is” – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere. Településén a bérlakás-értékesítés kényszere azt jelentené, hogy egymilliárd forintnyi vagyonért jó, ha 250-300 millió forint befolyna. Tab 2001-ben vágott bele a bérlakásépítésbe (akkoriban jól működött a Fidesz bérlakásprogramja), a 131 lakásból 90 az utóbbi tizenöt évben épült vagy újult meg. Schmidt a törvényjavaslatból a legsúlyosabbnak a közvagyon elherdálását tartja.

Abban bízik, hogy az Országgyűlés többsége józanul dönt a kérdésről, mérlegelve, mekkora kárt okoz, és mi a hozadéka a javaslatnak, amelyről semmilyen előzetes egyeztetés nem folyt az önkormányzatokkal.

A lakáseladásból befolyt összegeket a mostani szabályok szerint az önkormányzatoknak külön számlán kell tartaniuk, és abból bérlakásokat lehet csak finanszírozni. Vagyis a kótyavetyéből becsorgó aprópénzből kellene ezután kezelni a bérlakásproblémát. Ráadásul meglehet, hogy az ellenérték vontatottan érkezik, a törvényjavaslat szövege alapján legalábbis mód lenne arra, hogy 10 százalék letétele után a vételárat 25 év alatt törlesszék az eddigi bérlők. A jelenlegi, 5 százalékos pénzromlás mellett ez jó opció a vevők számára, tekintve, hogy kamatról nincs szó a tervezetben.

Ha a kiárusítás után eltűnnek az önkormányzati bérlakások, kilátástalan helyzetbe kerülnek azok, akik nem tudnak piaci árat fizetni az albérletért. Schmidt Jenő szerint a maximum 30 (de akár 15) százalékos áron történő vásárlási lehetőségre sokan rá fognak mozdulni, mindenekelőtt a lakásmaffia. Akiket megtalál a maffia a bérlakásra szorulók közül, azok hamarosan az utcára kerülnek, vagy jó esetben valamelyik kistelepülésen kötnek ki, lerongyolódott, 2-3 millió forintért elérhető ingatlanokban – vélekedett.

50 milliós lakás 5,2 millióért

Szentendre önkormányzata mindössze 540 millió forintot kapna a 6,9 milliárd forintot érő bérlakás-állományáért – állítja Fülöp Zsolt polgármester, miután kiszámoltatta, mekkora veszteség érné a várost, ha elfogadják Böröcz László javaslatát. Szentendre 276 bérlakással rendelkezik, ezek piaci értékét becsületék 6,9 milliárdra.

 

Fülöp egy, a város Fő terétől néhány lépésre lévő, 50 millió forintra becsült bérlakás példáján mutatta be, hogy működnek a fideszes országgyűlési képviselő által javasolt árcsökkentő tényezők. A bérlő és egyenesági leszármazottjai 15 százalékos vételárért, azaz 7,5 millió forintért válhatnak tulajdonossá. De az ár tovább csökkenthető, amennyiben a vevő egy összegben kifizeti a 7,5 millió forintot, ekkor a kedvezményes vételár 70 százalékáért, azaz 5,2 millió forintért kapja meg az 50 milliós lakást. Van azonban más „készpénzkímélő” megoldás is, mert a bérlő nyilatkozhat úgy, hogy a 7,5 millió forintot részletekben fizeti ki 25 év alatt, ekkor már csak 750 ezer forintot kell azonnal letennie.

Kiskapuk tágra nyitva

Böröcz László javaslata – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – sok mindenben merít a belvárosi lakásprivatizálás hagyományaiból, ugyanakkor van legalább egy jelentős különbség. Mégpedig az, hogy az V. kerületi lakásrendelet alapján a nagy kedvezménnyel megvásárolt lakásokra „öt év elidegenítési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni”. Ez a lépés elvileg akadályt gördít az olyan rafinált ügyletek elé, amikor valaki nagy kedvezményre jogosultként megvásárolja az ingatlant, amit aztán rövid időn belül piaci áron továbbad – a különbözetet pedig zsebre teszi.

Böröcz javaslatában ilyen elidegenítési tilalmat nem találtunk. Ez azt jelenti, hogy a töredékáron megszerzett lakást azonnal elkezdhetik árulni piaci áron. Vegyünk egy nagyon rossz állapotban lévő, ám nem rossz elosztású, és nem rossz helyen fekvő budapesti lakást. Az ilyen, teljes műszaki felújítást, nyílászáró-cserét igénylő lakások ára a megvásárlás előtti értékbecslésnél már eleve alacsony, ebből jönnek le a kedvezmények, így szinte fillérekért hozzájuthat a bérlő. Aztán semmi nem gátolja abban, hogy a megszerzett ingatlant rögtön továbbadja egy vállalkozónak pár millió forint jutalom ellenében A vállalkozó az aprópénzen szerzett lakást felújítja, és az eredeti vételárhoz képest többszörös áron elkezdi árulni – hacsak ő maga nem adja ki piaci áron.

Mohos Márton / 24.hu Böröcz László

A fent leírt eshetőség egyelőre feltételezés, de a törvényjavaslatban nincs garancia arra, hogy ez vagy akár ennél cifrább eset ne következzen be. Gondoljunk az olyan alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott, ilyen-olyan kölcsönökből élő emberekre, akiktől egyszer csak azt kéri hitelező vagy egy távoli ismerős, hogy vegyék meg a lakást az önkormányzattól, majd rövid úton kirakják őt onnan. A lakásmaffia leleményességét ismerve nem zárható ki, hogy ilyen történetek is megessenek.

A Város Mindenkié aktivistája a benyújtott törvényjavaslat egyik nagy veszélyét éppen ebben látja. Őze Sándor szerint az – általa 1000-1500 milliárd forint értékűre saccolt – országos bérlakás-állomány egy része ugyanis „befektetők, rosszabb esetben a lakásmaffia kezére fog kerülni.”

Szerinte abszurd és életszerűtlen feltételezés egy nagyobb összeg előteremtését, vagy akár hitelfelvételt elvárni a lakások megvásárlásához olyan lakosoktól, „akiknek a bérlakás puszta fenntartása, a számlák befizetése is nehézséget okoz.” Az újabb privatizálási hullám velejárója az lesz, folytatja, hogy az önkormányzatoknál csak az üresen álló, illetve nehezen, esetleg egyáltalán nem értékesíthető lakások maradnak olyan lakókkal, akik a bérlők anyagilag leggyengébb csoportját alkotják. „Azaz az önkormányzatoknak az eddiginél is kevesebb érdekük lesz abban, hogy ezeket a lakásokat kiadják, és a legrosszabb anyagi helyzetben lévő csoportokkal továbbra is foglalkozzanak.”

A lakhatási válságból történő kilábalás pillére lehetett volna egy jól működtetett bérlakásrendszer, de az ingatlanokat már a ’90-es években elkezdték kiárusítani, ezt a tendenciát a mostani javaslat még magasabb fokozatra kapcsolja, tovább növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket, olyanoknak kedvezve, akiknek azért akad valamilyen tőkéjük. Mindeközben az építkező, tudatos lakáspolitikát ellehetetleníti – foglalta össze Őze.

Alkotmánysértő a benyújtott javaslat – állította az Utcajogász önkéntes jogásza a 24.hu-nak. Szatmári Andrea szerint a tulajdonhoz való jogot sérti a Böröcz-féle indítvány, amennyiben az önkormányzati vagyon terhére juttat vagyonhoz másokat, illetve az önkormányzatokat a saját vagyonuk értékesítésére kötelezi. Szatmári szerint az is probléma, hogy a javaslat egységesen kényszeríti eladásra a helyhatóságokat, olyanokat is, amelyek korábban maguk építettek bérlakásokat, hogy orvosolják a kerületi lakhatási gondokat, vagy saját költségünkön jelentős lakótömb-rehabilitációba fogtak – azaz nem az államtól korábban megkapott lakásvagyont kellene kedvezményesen eladniuk, hanem olyan ingatlanokat is, amelyeket ők maguk hozták létre, vagy amelyekbe jelentős összeget invesztáltak.

Az Utcajogász felidézi az Alkotmánybíróság 1994-es döntését is, amely a most módosítandó lakástörvény korábbi változatáról szólt. Ebben ugyanis az AB arra jutott, hogy túl széles körben kötelezik az önkormányzatokat a lakások elidegenítésére, így sérült egyrészt az önkormányzatok tulajdonhoz való joga, másrészt a lakhatás biztonsága. Szatmári Andrea ehhez hozzáteszi, „nem közérdek, hogy tízezrek privilegizált jelleggel jussanak lakásvagyonhoz”.

Nem lesz ingatlanpiaci lavina

Eddig is volt mód önkormányzati lakást saját tulajdonba átvinni, jellemzően ingatlancserével, de mivel elég bonyolult ügylet, ez a szegmens a piac mikroszkopikus méretű része volt – mondta kérdésünkre Balogh László ingatlanszakértő. A forgalmi értékhez viszonyított 15-30 százalék közötti vételár kedvező a bérleményben élők számára, de azt nem valószínűsíti, hogy akkora mozgást idézne elő a lakáspiacon, mint amilyet a végtörlesztés okozott, kivált, hogy csak a bérlő vagy egyenesági leszármazott lehet a vevő. Kisebb mozgás lehetséges – utalt a másodpiac beindulására, illetve arra, hogy egy átlagmagyar élete során 4-5-ször költözik, vagyis durván 15 évente, olyankor, amikor változik az élethelyzete. Szerinte azok élnek majd ezzel a vételi lehetőséggel, akiknek van némi anyagi mozgásterük, hiszen a vételár 10 százalékát le kell tenni, és a bankok is kérnek 20-30 százalék önerőt az ingatlan fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz. Olyan is lesz, aki ragaszkodik a bérléshez, mert a piacinál olcsóbb a bérleti díja, és vállalja azt a bizonytalanságot, hogy az önkormányzat szerződést hosszabbít-e vele, illetve változtatja-e a díjat. Nem kizárt, hogy lesznek olyanok, akik ajánlatot kapnak egy befektetőtől, aki hajlandó megfinanszírozni a lakásvételt, és még rátesz pár millió forintot a vásárlásra jogosult bérlőnek. Ezek a bérlők azonban lábon lövik magukat: átlagosan 700 ezer forint a négyzetméterár a fővárosban, a törvénytervezetben szereplő diszkonttal egy 35 millió forint forgalmi értékű lakáshoz durván 5,25-10,5 millióért lehet hozzájutni a kedvezmény mértékétől függően. Ha a befektető erre néhány millió forintot ígér rá, a frissen tulajdonossá vált bérlő nagyon távol lesz attól, hogy abból a pénzből megvehesse a következő otthonát.

The post Fideszes polgármesterek is kiakadtak az önkormányzati lakások kényszereladásától, ezermilliárdos vagyon a tét first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Kiárusítás a Várban: Rogán egykori birodalmában találtak ki hasonló kedvezményeket

A Fidesz rendkívül jutányos vételárat szabna a budai Várban található önkormányzati lakások bérlői számára. A műemlékvédelem alatt álló ingatlanok eladását előkészítő törvényjavaslat Böröcz László tájékoztatása alapján hasonló kedvezményt adna a bérlőknek, mint amit azok kaptak, akik a rendszerváltás után megvásárolhatták bérleményüket. Vagyis – mint a Fidesz politikusa elmondta – várhatóan a becsült piaci ár 15-20 százalékáért vehetik meg a lakásukat azok a lakók, akiknek a családja már 1994-ben ott lakott, de nem engedélyezték számukra a lakás megvásárlását. Az I. kerületben a nem műemlékvédelem alatt álló ingatlanok megvételére a helyi lakásrendelet szerint van lehetősége a lakóknak, ám szigorúbb feltételekkel, mint amiket az Országgyűlés várhatóan hamarosan törvénybe iktat. A jelenlegi ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Szállodává válhat a Király utca legijesztőbb állapotú épülete

Pest egyik forgalmas utcája, a Király utca a rendszerváltás óta jókora átalakuláson ment át: a 2010-es évek elejére pedig a bulinegyedként emlegetett terület egyik ütőerévé változott, aminek házaiban kocsmák és hostelek váltották egymást, egyre kellemetlenebbé téve az itt élők mindennapjait. A koronavírus-járvány miatt hónapokra kiürült utca és környéke mostanra újra megtelt élettel, a tömeg a jövőbeli enyhítésekkel pedig csak még nagyobbá válhat, hiszen sorra nyitnak majd ki a terézvárosi, illetve erzsébetvárosi oldalhoz tartozó üzlethelyiségek. A lényegen mindez nem változtat: a Király utca ma a belváros mételye, hiszen annak Nagykörúton belüli részét befektetők sora próbálja számtalan projekttel élhetővé, sokszínűvé vagy az alkoholfogyasztáson kívül bármi másra nyitott turisták számára is vonzóvá ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Százhúsz új lakás születik a XII. kerületben, még tömöttebbé válik a környék

Az elmúlt évtizedek budapesti városfejlesztései sokszor egyáltalán nem pozitív irányban befolyásolták a fővárosi utcák, utak és terek élhetőségét. Olyan változások történtek, amik növelték ugyan a lakások számát, a régi és új lakók azonban gyakran csak rosszabbul érezték magukat tőlük: zöldterületek és barátságos házak tűntek el, helyüket pedig egymáshoz közel helyezett óriások, vagy környezetükbe egyáltalán nem illő, az évek, évtizedek múlásával sem beolvadó épületekkel. A folyamat mostanra sem állt meg: első-, másod- és harmadvonalas, egy felújítás után még hosszú évtizedeken át jól használható épületek esnek áldozatául a maximális lakásszámra törekvő ingatlanbefektetőknek, a kormányközeli köröknek, intézményfejlesztéseknek, vagy épp az önkormányzatoknak. Kevés olyan nagyszabású, a város ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Ősfás paradicsomkertért feszült egymásnak egy városnegyed és Újbuda

Ki gépen vagy a Google Mapsen száll fölébe, annak térkép e táj, jól látszik a magasból, a Bartók Béla, a Nagyszőlős utca és a Bocskai út által határolt terület, ha nem is szellősen beépített, de megkapóan zöld része a XI. kerületnek. A zsúfolt, forgalmas főközlekedési utak szorításában 3-4 emeletes társasházak bújnak egymáshoz, ezzel kizárják a forgalmat és szmogot, port. Ezt fokozza, hogy az utcákat fasorok szegélyezik, és a házak udvarai is nagyrészt zöldek. Egy átlagosnál zöldebb folt is szembeötlő lehet, ez az Ulászló, Vincellér, Kökörcsin, Zsombolyai utcák által határolt terület, annak is a Zsombolyai utca felé eső fele (a cím: Ulászló utca 58., mostantól a cikkben saroktelekként hivatkozunk rá). A fák még a telken lévő két alacsony épületet is leuralják. Hogy ez meddig marad így, az már olyan kérdés, ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Csaknem a teljes zeneipart kifelejtették a nyitásból

Még egy hete sincs, hogy megnyitottak a teraszok, szombaton jön a nyitás következő fokozata, ami szintén elég nagy lépést jelent a régi, normális élet felé. A kormány egy hétfői rendeletben részletezte, mi minden változik majd, ha elértük a négymillió beoltottat. Például újra lehet kulturális rendezvényeket látogatni, a korábbi várakozásokkal ellentétben ráadásul nemcsak szabadtéren, de egyből belső terekben is. Így elvileg hamarosan újranyithatnak a mozik, a színházak, a múzeumok és akár a hangversenytermek is, a közönségnek pedig még a maszkviselés sem lesz kötelező, csak a védettségi igazolványt kell felmutatni a belépéshez. A több mint egy éve hibernált állapotban leledző zeneipar szereplői mégsem lélegezhetnek fel, mivel egy fájó kivétel szerepel a kormányrendeletben: a zenés-táncos rendezvények továbbra is ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Kovách Imre: Nem hiszem, hogy valaki feltalálta a NER-t, mert akkor nem bírta volna magában tartani

Politikai mestermű a NER? Nem szeretném a rendszert dicsérni, ezért mesterműnek se nevezném. Akkor a maffiaállamhoz mit szól? Bizonyos körökben elterjedt ez a kifejezés.   Nem vagyok politológus, nem tisztem megítélni, hogy a mestermű vagy a maffiaállam a helytálló, pontos fogalom vagy sem. Kollégáimmal azok közé tartozunk, akik meg akarják érteni a NER-t, például azt, hogy melyek voltak azok a kihívások, amelyekre mindenképp választ kellett adnia. Aligha lehet azonban a NER-re másként tekinteni, mint egy működő, tehát racionálisan értelmezhető, az emberek jelentős része által elfogadott rendszerre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a NER-nek – éppúgy, mint  Kádár-rendszernek – mindenre volt, van valamilyen válasza, még ha az a válasz rossz is. Akkor úgy kérdem: mi a 2010 óta tartó NER-siker titka? Az egyik elem, hogy az én ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Itt a Fidesz terve: akciós áron vehetnék meg önkormányzati lakásukat a budai Vár lakói

Két héten belül az Országgyűlés elé kerülhet az a törvényjavaslat, ami a budai Vár önkormányzati lakásainak megvásárlását teszi majd lehetővé a bérlők nagy részének – nyilatkozta 24.hu-nak az előterjesztésen dolgozó Böröcz László fideszes parlamenti képviselő. A kormánypárti politikus elmondta, nem kizárólag az I. kerületi önkormányzati lakások megvásárlásának lehetőségét célozza majd a javaslat, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló ingatlant, amit bérlőik nem vehettek meg az 1990-es években, és ezért hátrány érte őket. Igaz, ilyen bonyolult helyzetű ingatlanok elsősorban a budai Várban vannak. A rendszerváltás után ugyanis a tanácsi lakások nagy többségét nyomott áron megvásárolhatták a bérlők, de kivételt képeztek ez alól az I. kerületi műemléképületek lakásai. Az akkori döntés ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


Mi lesz a sérült vak gyerekekkel, akiknek Orbán minden húsvétra küld egy bárányt?

Hosszú éveken át húsvét hetében mindig egy egész bárány érkezett egy sérült vak gyerekeknek otthont adó budai intézménybe. A konyhakész bárányból ünnepi ebéd lett, kivéve az idei évet, ugyanis az intézmény egyik új alkalmazottja azt mondta, hogy inkább kidobja a bárányt, mintsem hogy a gyerekek kapjanak belőle. A történetet a bárány „feladója” teszi még izgalmasabbá, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökről van szó. A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája jövőre lesz 40 éves, azonban belső információink szerint nem jó hangulatú, az évfordulóra való készülődéssel telnek a mindennapok. Az alapító Fehér Anna, azaz Anna nővér januári halála óta olyan változások történnek, amelyek miatt a (korábbi) vezetőség és a pedagógusok is aggódnak. A katolikus egyházhoz ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>