Nemsokára elkészül a Hableány-tragédia emlékműve

A fedélzetén harminchárom dél-koreai turistával, iletve kéttagú magyar személyzettel haladó Habelány sétahajó közel két évvel ezelőtt, 2019. május 29-én a Margit hídnál összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval, majd oldalára borult, és hét másodperc alatt elsüllyedt. Huszonheten nem élték túl az ütközést, sőt, egy áldozat holtteste azóta sem került elő.

A tragédia Magyarországot és Dél-Koreát is megrázta: a hídnál spontán emlékhely született, ahol az elhunytak Budapestre utazó családtagjai mellett a túlélők, illetve a budapestiek is fejet hajthattak.

Egyértelmű volt, hogy a budapesti hajózás legnagyobb katasztrófájának állandó emlékművet kell kapnia, mégpedig minél korábban: az 1949-ben épült Hableány üzemeltetője, a Panoráma Deck Kft. alig két héttel a baleset után kijelentette: a vizsgálatok után a hajót kegyeleti okból, illetve műszaki állapota miatt sem engedik újra vízre, orra azonban menthető, így

szívesen átadják egy kijelölt szervezetnek, hogy a partra helyezve emléket állíthasson az eseményeknek.

A felajánlás nem ért célt, sőt, azt közel egyéves szünet követte. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a baleset első évfordulóján, a helyszínen tartott megemlékezésen beszélt legközelebb az ügyről, kijelentve, hogy megbíztak egy magyar-koreai alkotópárost, hogy készítse el a minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a belvárosi önkormányzat, illetve a koreai nagykövetség által közösen állítandó emlékmű tervét, ami azonban csak akkor válhat valósággá, ha az áldozatok családtagjai is igent mondanak rá.

Marjai János / 24.hu A hajó a kiemelés után

A politikus ekkor arra is rámutatott, hogy

a nyilvánvaló emberi figyelmetlenség és a vétség mellett felül kell vizsgálni a hajós forgalomra vonatkozó szabályokat is.

Az eseményen a Koreai Köztársaság akkori nagykövete, Csö Kju Szik elmondta: a nagykövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi vigaszt nyújtson az áldozatok családjának, és azért, hogy a megfelelő felelősségre vonás és kárpótlás minél előbb megtörténjen.

Szijjártó egy héttel később újabb fejleményeket osztott meg: a Facebook-oldalán megjelent információk szerint ősszel akár fel is avathatják az emlékművet, további részletekről, illetve a tervpályázatról azonban egyetlen szó sem esett.

Kapcsolódó

Az események ezután egyre sűrűsödtek: az 1423/2020. számú, július 23-án született Kormányhatározat 175,758 millió forintos keretet biztosított az egy magyar és dél-koreai művészek által tervezett emlékmű állítására, a 458/2020. számú, október 20-án született rendelettel pedig a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította azt, így

nem kellett építészeti-műszaki tervpályázati eljárást indítani, nem volt szükség tervtanácsi véleményre, településképi véleményezési és bejelentési eljárásra, sőt, közterület-alakítási tervre sem.

Marjai János / 24.hu

Az Indokolások Tára (2020/130.) két nappal később időben is elhelyezte a projektet, hiszen arról írt, hogy

az alkotást legkésőbb a baleset második évfordulóján, 2021 májusában, a dél-koreai fél magas szintű részvételével kell felavatni.

Ez a határidő tökéletesen tarthatónak látszott, fél éves csend után pedig a kivitelező személyére is fény derült: a 2021 március elsején megjelent, az európai közbeszerzési értesítő Világgazdaság által észrevett része szerint egy nyílt közbeszerzési eljáráson – egyedüli ajánlattevőként – az elmúlt években egyre sokasodó fővárosi térátalakítási munkák jó részénél bábáskodó, korábban Kisközgépként emlegetett Penta Általános Építőipari Kft. nyerte el a pesti hídfő melletti kétszáz négyzetméteres területen való kivitelezés jogát, ami

ÁFA nélkül 134,498 millió forintos bevételt jelent majd a cégnek.

Néhány nappal ezelőtt az első, szemmel látható változások is elérték az emlékmű leendő helyszínét, hiszen április 21-én Dél-Korea budapesti nagykövete, Park Csul Min, az V. kerület Fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, Böröcz László, illetve Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy, leveleiről könnyen felismerhető páfrányfenyőt (ginkgo biloba) ültettek el a háromszög alakú, a pesti alsó rakpart, a Jászai Mari teret a rakparttal összekapcsoló útvonal, illetve a hídfő által bezárt téren.

A látványterveket még ekkor sem publikálták, így egy olvasónk a Belvárosi Önkormányzathoz fordult, ahonnan válasz helyett egy, a nullahategy.hu-n megjelent cikk linkjét kapta vissza, ahol rossz felbontású látványterveken ugyan, de legalább látszik a megvalósítás alatt álló emlékhely.

A rövid írás szerint a terveket Kül- és Külgazdasági Minisztérium készíttette el, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. által lebonyolítandó beruházás finanszírozója pedig teljes egészében a magyar állam, így a korábbi tervekkel ellentétben a Főpolgármesteri Hivatal minden jel szerint nem vesz részt a folyamatban.

Nullahategy / Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat

A képek vizsgálatával a koncepcióra is fény derül: a magyar kortárs építészet egyik csillaga, a gyulai Wenckheim-Almási kastély felújításáért (2011-2015), egy nagykovácsi (2013-2015) és zsámbéki bölcsődéért (2010-2011), illetve a Toldy Gimnázium tornaterméért (2003-2004) felelt  Földes László (Földes Architects) tervei szerint megszülető emlékmű két, eltérő méretű gránittömbbel kívánja szimbolizálni a két, egymásnak ütköző hajót.

A vízhez közelebbi, a Hableányt szimbolizáló darab tetején a koszorúkat, mécseseket, virágokat, illetve különböző kegyeleti tárgyak elhelyezésének lehetőséget adó felületet hoznak létre, a másik tömbre pedig

jó eséllyel kétnyelvű felirat kerül, rajta a tragédia rövid leírásával, illetve az áldozatok neveivel.

Az emlékmű területének burkolata jó eséllyel apró kőkockákból áll majd, amik mintázatukkal a folyó hullámzását utánozzák majd.

Nullahategy / Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat

A munkálatok az elmúlt napokban nagyobb tempóra kapcsoltak: szombaton a két gránittömb is megjelent a helyszínen, vasárnap délelőttre ezeket azonban letakarták, így feliratuk jelenleg nem olvasható.

Az építési terület határán kifüggesztett tábla szerint a munkálatok május elsejére befejeződhetnek, az avatásra azonban jó eséllyel az események második évfordulójáig, május 29-ig kell majd várni.

A nemsokára elkészülő alkotás pozitívuma, hogy a nagyobb kőtömbbel elzárja a területet a forgalomtól, privát teret kívánva teremteni a környezet adta lehetőségekhez mérten nyugodt és háborítatlan emlékezésre, kár azonban, hogy nem egy nyílt tervpályázat keretein belül keresték a legjobb munkát, hiszen az ötletek ütköztetéséből minden bizonnyal kiforrottabb alkotás születhetett volna.

A kezdetekben lassan fejlődő, azután azonban hirtelen nagyra növő ginkgo használata pedig szép kapcsolatteremtés a koreaiak felé, hiszen az eredetileg Kínából származó növény a konfucianizmusban, illetve a buddhizmusban betöltött szerepe miatt a XIV. század óta egyre nagyobb számban van jelen a mai Dél-Korea területén, kérdés azonban hogy az akár több mint ezer évig is életben maradni képes páfrányfenyőt jó ötlet volt-e a tereprendezés utáni munkák első lépéseként elhelyezni a területen, és ha már így történt, miért nem tettek valamit annak sérülésektől való védelméért.

Mindez persze nem változtat a lényegen, hiszen némi késéssel ugyan, de Budapesten végre állandó emlékművet kap a két országot megrázó tragédia, aminek ügyében még mindig nem született végső bírósági ítélet.

The post Nemsokára elkészül a Hableány-tragédia emlékműve first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét

A Millenáris az elmúlt húsz évben a magyar kultúra fontos részévé vált: könyvfesztiválok, művészeti események, koncertek, változó minőségű kiállítások, illetve színházi és táncelőadások kaptak helyet a Ganz egykori csarnokaiban, illetve annak parkjában. Az 1844-ben életre hívott vállalat 1897-ben nyitotta meg a Lövőház utcai elektrotechnikai gyárát, ami körül a következő évtizedekben számos újabb csarnok, illetve kiszolgáló épület született. A két világháború közt a hazai villamosítás egyik legfontosabb tényezőjeként – előbb Ganz-féle Villamossági Rt. (1906-1929) néven, majd az anyacégbe visszaolvadva – sorra jelentette be az újdonságait, amelyek a világ legtöbb országába eljutottak. A felfelé ívelő pályát a második világháború pusztítása törte meg: az újjáépítés után Ganz Villamossági Gyár ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Felrobbantott híddarab és elsüllyedt uszály is fekszik a vízben a Szabadság híd alatt

A Duna által kettéválasztott Budapestet ma tizenhárom közúti és két vasúti híd köti össze, állandó átkelőhelyet azonban hosszú évszázadokon át nem találhattunk volna az 1873-ig külön városokként működő Buda és Pest között. Az első kőhíd gondolata ugyan már 1436-ban kipattant az udvarát alig három évtizeddel korábban Budára költöztető Luxemburgi Zsigmond fejéből, de sem ő, sem a trónon őt követő I. Mátyás nem valósította meg a nagy álmot, sőt, az négy évszázadon át pihent. Az ügyet gróf Széchenyi István karolta fel újra: munkájának köszönhetően 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét, hét évvel később, 1849. november 20-án pedig át is adták a forgalomnak. A hajóhidak kora ezzel örökre lejárt – gondolták Pest és Buda vezetői, és rövidesen lebontották az akkor negyvenhárom dereglye által ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Néhány év alatt átformálja a Palotanegyedet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Makovecz Imre (1935-2011) által tervezett piliscsabai épületegyüttest mindössze huszonhat év után elhagyó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a fővárosban hozza létre az új központját – derült ki 2020 márciusában egy törvényjavaslatból, amiben a kormány kijelentette: a Palotanegyed számos épületét a Szentkirályi utcában már az ezredfordulón megjelent egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átveszik a megüresedő Makovecz-féle épületeket. A hosszú időn át a Magyar Rádió munkatársainak otthont adó tömb tagjai, illetve néhány, a közvetlen környezetében álló épület azóta a PPKE-t fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába került, ami a kormányhatározatban kijelölt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) segítségével nemrég megkezdte a kampuszfejlesztés előkészületeit, és ígéretet tett arra, hogy az ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Attila óriási lovasszobra is állhatna ma a Duna közepén

A vágy, hogy méltó emléket állítsunk a honfoglaló vezéreknek, a legszebb emlékű uralkodóknak vagy épp a népvándorlás korának, már hosszú évszázadok óta dolgozik a magyarokban, furcsa ötletek egész sorát szülve. A honfoglalás ezredik évfordulójára egy ismeretlen művész ezer méter magas piramist álmodott meg Budapest közepére, hogy évezredeken át fennmaradhasson, és hirdesse a magyarság nagyságát. Negyven évvel később az ősi erkölcsökhöz, illetve Koppány vallásához való visszatérést szorgalmazó Turáni Egyistenhívők Tábora tűnt fel a színen, akik szobrot akartak állítani  az „ősi Istenünk és fajtánk védelmében vértanúhalált halt Koppány vezérünk és a vele pusztult sok-sok jó magyar emlékére”, örökké égő áldozati oltárt képzeltek el a Hármashatár-hegyre. Törekvéseiket a főváros nem támogatta, ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái. Nincs ez másként a Matthias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont. Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia CommonsSulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest: a ...
További részletek >>


Túlépített szörnnyé alakul egy századfordulós óbudai lakóház

Egy nagyvárosban minden építészeti kornak helye van, így fontos, hogy a Várnegyedben álló barokk lakóházak, a historizáló bérpaloták, az irodistákkal teli századfordulós óriások, a szecessziós villák, illetve az 1945-1989 közti korszak nívós modern köz- és lakóépületei mellett a fővárosban a modern építészetnek is jusson hely. Nem mindegy azonban, hogy a kortárs tervezők milyen módon hagynak nyomot a városon, és az sem, hogy hol szabnak gátat az értékes épületállomány átalakulásának. A kerületek, illetve a főváros az elmúlt harminc évben sokféleképp próbáltak meg gátat szabni a változásoknak: számos kerületben engedélyezték, máshol pedig több-kevesebb sikerrel próbálták megfékezni a ráépítési, illetve bontási hullámot. Az elmúlt években azonban elfogytak a fegyvereik, hiszen az építési jogkörök jó ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Eltűnik az irgalmasrendiek budai iskolája, negyvennégy lakás kerül a helyére

Lebontják a Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépületet, helyén pedig lakóépület születik majd – derül ki a Budavári Önkormányzat saját Facebook-oldalán közzétett közleményből. A decemberben indult munkálatok során az iskolához tartozó Naphegy utca 12-14. képe is átalakul majd, hiszen az utód a teljes telket elfoglalja majd. Az épület alá kerülő, 58 férőhelyes mélygarázs miatt a telken álló két fát is kivágják, helyére azonban a befektető hét másikat ültet – olvasható a kevés részletet eláruló bejegyzésben.  A változás mértékét mindez azonban nem szemlélteti, hiszen jelen esetben egy XIX. század végi épület tűnik el a városból, helyét pedig egy kortárs óriás veszi át. Az épület alapjait az Attila úti bentlakásos iskolát ide költöztető Irgalmas Nővérek tették le, hiszen két grófnő, Győry ...
További részletek >>


Ősfás paradicsomkertért feszült egymásnak egy városnegyed és Újbuda

Ki gépen vagy a Google Mapsen száll fölébe, annak térkép e táj, jól látszik a magasból, a Bartók Béla, a Nagyszőlős utca és a Bocskai út által határolt terület, ha nem is szellősen beépített, de megkapóan zöld része a XI. kerületnek. A zsúfolt, forgalmas főközlekedési utak szorításában 3-4 emeletes társasházak bújnak egymáshoz, ezzel kizárják a forgalmat és szmogot, port. Ezt fokozza, hogy az utcákat fasorok szegélyezik, és a házak udvarai is nagyrészt zöldek. Egy átlagosnál zöldebb folt is szembeötlő lehet, ez az Ulászló, Vincellér, Kökörcsin, Zsombolyai utcák által határolt terület, annak is a Zsombolyai utca felé eső fele (a cím: Ulászló utca 58., mostantól a cikkben saroktelekként hivatkozunk rá). A fák még a telken lévő két alacsony épületet is leuralják. Hogy ez meddig marad így, az már olyan kérdés, ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Kérdés, hogy ki építheti meg a Gellért-hegyi Siklót

A Gellért-hegyi siklóról való álmodozás hosszú évek óta újra és újra visszatérő fejezet a főváros, illetve a kormány kommunikációjában, most azonban úgy tűnik, hogy a Citadella húszmilliárd forintot felemésztő megújulásával párhuzamosan a sikló ügye is rendeződhet – olvasható az Index egy péntek délelőtti anyagában. A projekt száztizenöt évvel ezelőtt, 1906-ban kapott először zöld utat a fővárostól – alig kilenc évvel azután, hogy a Gellért-hegy tetején lévő erődöt elhagyta a legutolsó császári katona –, az építési engedély megszerzése után a munkák azonban nem indultak meg, sőt, egészen a rendszerváltásig nem is kerültek néhány pillanatnál hosszabb ideig a városvezetés asztalára. Kapcsolódó Újabb látványtervek jelentek meg a gyökeresen átalakuló Citadelláról A Nemzeti Hauszmann ...
További részletek >>


Közpark és egy új fogadóépület kerül az egykori belügyminisztériumi kórház lebontott épületeinek helyére

Az elmúlt években Budapest-szerte számos, épületbontásokkal járó projekt indult el, kitörölve a főváros épített örökségének értékes, vagy épp kevésbé értékes elemeit. A Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál álló századfordulós szanatóriumok, illetve az államosítások után, a Belügyminisztérium kezébe kerülve tovább bővített épületegyüttest 2007-ben hagyta el az utolsó beteg. Tizenkét évnyi sodródás, illetve több felmerült, majd elvetett álom után a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezébe jutott a terület. Az utóbbi években számos értékes ingatlant (történetük itt olvasható) ingyenesen megszerző MMA az ötvenhárom éve létező Magyar Építészeti Múzeumot, illetve a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot (MÉM-MDK) tervezte a területre telepíteni, a tervek közül azonban a közelmúltig csak ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>