Újabb Scruton készül 240 millió közpénzből: Garancsiék a NER-kávézó és közösségi tér építői

Újabb elemmel színesedett a belvárosi Scruton kávézó körüli közpénzkeringő: a több kormánytag által is reklámozott, Zoltán utcai „közösségi tér” testvért kap az V. kerületi Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén. A nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi tér és kávézó kialakítási munkálatait a Market Építő Zrt. végzi el bruttó 239,1 (nettó 188,2 millió) forintért. Közpénzből.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Scruton kávézó a  Zoltán u. 10. szám alatt

Budapest Főváros Kormányhivatala június 4-én engedélyezte a pincei padlószint süllyesztését, ezt követően a 239 négyzetméteres földszinten 38 négyzetméteres kávézót, összesen 137 négyzetméternyi kiállítóteret, valamint további kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az engedély szerint a pinceszinten ugyancsak kiállítóterek és kiszolgáló helyiségek lesznek, a szint teljes területe 185 négyzetméter lesz.

Júniusban a K-Monitor korrupcióellenes szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 3,4 milliárd forintos vagyont kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, beszámolójukból pedig az is kiderült, hogy nagyjából milyen körnek osztották tovább a pénzt. 600 millió forintot kapott például az addig teljesen ismeretlen, a Scruton kávézót üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. A magát közösségi térként definiáló kávézó névadója az Orbán Viktor barátjaként is emlegetett konzervatív brit író-filozófus, a tavaly elhunyt Sir Roger Scruton, akit a magyar kormányfő 2019-ben tüntetett ki. Az első, Zoltán utcai Scrutont több kormánytag reklámozta a közösségi oldalán, itt kávézik az Instagram-posztja szerint Rácz Zsófia helyettes államtitkár is:

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Rácz Zsófia (@zsofia.laura.racz)

A kormánypárti lelkesedést talán érthetőbbé teszi, hogy a kávézó mögött álló Apriori Cultura Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője ekkoriban még Szalai Zoltán, a több százmilliárd forintnyi közpénzzel megkerülhetetlenné duzzasztott Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója volt. Az MCC és a Scruton együttműködésének nyomait az elitképző honlapja is őrzi: itt volt az Előzés jobbról című MCC-s könyv bemutatója, illetve a kávézó és a kormányközeli tehetséggondozó közös pszicho-biográfiai sorozatot is indított.

Június 1-jén azonban az MCC-t és a Scrutont összekötő hivatalos szál elszakadt, a közpénzzel nagylelkűen ellátott – kutatásunk szerint még honlappal sem rendelkező – Apriori Cultura Nonprofit Kft. 50-50 százalékban Dr. Pesti Ivett és Fejérdy Zsófia Ágnes tulajdona lett.

  • Dr. Pesti Ivett Kocsis Máté polgármestersége alatt a legnagyobb kerületi cég, az évi 4–5 milliárd forintos költségvetéssel működő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt, majd felügyelőbizottsági posztot kapott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. Kapott megbízást a II. kerület Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságában is.
  • Fejérdy Zsófia kapcsolata nem most kezdődött a céggel, már 2019 óta az Apriori Cultura Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja. Az üzletasszony neve a G7.hu cikkéből egy reklámcég tulajdonosaként lehet ismerős. A lap azt mutatta be, hogy a kórházakban, a kismamáknak osztogatott „ajándékdobozokba” mennyi közpénz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától, illetve hogy a családoknak szánt dobozok az állami támogatás mellett reklámcélokat és a kismamák adatainak megszerzését is szolgálják.

A második Scrutont már az új tulajdonosok hozzák tető alá, bár a terjeszkedés előkészítése még bőven Szalai időszakában kezdődött. A Veres Pálné és az Irinyi utca találkozásánál lévő földszinti helyiség tulajdoni lapja szerint az egykori CBA-t tavaly januárban vették meg Baldauf Lászlótól. Két hónap múlva a Batthyány Lajos Alapítvány 600 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be az ingatlanra, ez az összeg megegyezik azzal, amit tavalyi beszámolójuk szerint az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-nek juttattak.

Az alapítvány az idén májusban 715 milliós, júniusban pedig 232,8 milliós jelzálogot jegyeztetett be ugyanerre a helyiségre.

Az alapítvány honlapján nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy milyen kiválasztási folyamat végén, összesen mekkora összeggel támogatják a Scruton(ok) mögött álló céget, ezért levélben kerestük meg őket a támogatásokkal és a jelzálogokkal kapcsolatban.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Az épülő második Scruton kávézó a Veres Pálné utca 12. szám alatt.

Az nem kérdés, hogy az új Scrutonban lesz közpénz, éppen emiatt kellett közbeszerzéssel vállalkozót találniuk a nettó 430 négyzetméteres egykori vegyesbolt átalakítására. Az erről szóló hirdetmény szerint nemzeti eljárásrendben, úgynevezett öt ajánlattevős eljárásban kerestek kivitelezőt. Bár a törvény betűje szerint 5 céget kértek fel ajánlattételre, végül mindössze két ajánlat érkezett be: az Orbán Viktor barátjaként is ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt.-é és az egri Euro Campus Kft.-é (ők Mészáros Lőrinc cégével közösen kivitelezték a szilvásváradi betonszarkofágnak is hívott Lovas Stadiont). A jobb ajánlatot végül Garancsi érdekeltsége adta, ez a cég újította fel többet között a Fidesz Lendvay utcai székházát is.

A június végén megkötött szerződésben a fedezettel kapcsolatban úgy fogalmaznak:

Megrendelő a tárgyi közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházás pénzügyi fedezetét a Batthyány Lajos Alapítvány által nyújtott hazai támogatásból biztosítja.

Az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-t hivatalos email-címén próbáltuk elérni, levelünkre azonban nem érkezett válasz.

The post Újabb Scruton készül 240 millió közpénzből: Garancsiék a NER-kávézó és közösségi tér építői first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Szállodává válhat a Király utca legijesztőbb állapotú épülete

Pest egyik forgalmas utcája, a Király utca a rendszerváltás óta jókora átalakuláson ment át: a 2010-es évek elejére pedig a bulinegyedként emlegetett terület egyik ütőerévé változott, aminek házaiban kocsmák és hostelek váltották egymást, egyre kellemetlenebbé téve az itt élők mindennapjait. A koronavírus-járvány miatt hónapokra kiürült utca és környéke mostanra újra megtelt élettel, a tömeg a jövőbeli enyhítésekkel pedig csak még nagyobbá válhat, hiszen sorra nyitnak majd ki a terézvárosi, illetve erzsébetvárosi oldalhoz tartozó üzlethelyiségek. A lényegen mindez nem változtat: a Király utca ma a belváros mételye, hiszen annak Nagykörúton belüli részét befektetők sora próbálja számtalan projekttel élhetővé, sokszínűvé vagy az alkoholfogyasztáson kívül bármi másra nyitott turisták számára is vonzóvá ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét

A Millenáris az elmúlt húsz évben a magyar kultúra fontos részévé vált: könyvfesztiválok, művészeti események, koncertek, változó minőségű kiállítások, illetve színházi és táncelőadások kaptak helyet a Ganz egykori csarnokaiban, illetve annak parkjában. Az 1844-ben életre hívott vállalat 1897-ben nyitotta meg a Lövőház utcai elektrotechnikai gyárát, ami körül a következő évtizedekben számos újabb csarnok, illetve kiszolgáló épület született. A két világháború közt a hazai villamosítás egyik legfontosabb tényezőjeként – előbb Ganz-féle Villamossági Rt. (1906-1929) néven, majd az anyacégbe visszaolvadva – sorra jelentette be az újdonságait, amelyek a világ legtöbb országába eljutottak. A felfelé ívelő pályát a második világháború pusztítása törte meg: az újjáépítés után Ganz Villamossági Gyár ...
További részletek >>


Ismert milliárdos épít szállodát a Keleti pályaudvar mellett

Budapest képe az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott: város- vagy építészettörténeti szempontból értékes, védett vagy épp védtelen épületeket radíroztak ki a városból – sokszor fontos kulturális veszteséget okozva ezzel –, hogy helyüket társasházak, irodák, illetve szállodák vehessék át. Ezzel párhuzamosan a hosszú időn át teljesen kihasználatlan vagy épp parkolóvá vált foghíjtelkek beépítése is megkezdődött. Az eredmények azonban csak kevés esetben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a beépítésre szánt földdarabokon nem a belső kerületek zöldterületeinek méretét növelő, a környéken élők életszínvonalát javító vagy a környezetével legalább minimális kapcsolatot ápolni válni vágyó épületek, hanem valódi monstrumok születtek. Ismeretlen Budapest néven futó sorozatunkban ...
További részletek >>


Lassan visszakapja a régi arcát a magyar szecesszió egyik fontos alkotása

Sokan úgy gondolják, hogy ami díszes, az értékes, ami pedig dísztelen, az egyben értéktelen is – ennek a felfogásnak köszönhető az is, hogy az utóbbi évtizedek műveihez, vagy épp épületeihez kevesen ragaszkodnak, száz, vagy akár ötszáz évvel ezelőtt született társaik népszerűsége azonban töretlen. A helyzet leginkább talán az utcákon járva látható: a historizáló, vagy szecessziós épületeket sokkal többen nézik meg, mint a két világháború közti modernizmus, a Rákosi-korban szocialista realizmusa (szocreál), vagy a Kádár-kor szocialista modernje által létrehozott óriásokat. De mi történik akkor, ha egy eredetileg díszes, majd 1945 után lecsupaszított épületet látunk? – vetődhet fel a kérdés. A válasz itt sem egyértelmű, hiszen a Rákóczi út egy egész tömböt elfoglaló Grünwald-házát minden apró ...
További részletek >>


Félig lebontanak, majd újjáépítenek egy házat a Parlament mellett

A két világháború közti Magyarországon gombamódra nőttek ki a földből a köz- és lakóépületek, az építési láz pedig a Rákosi-korban is folytatódott, hiszen a sokszor a semmiből születő városokban az ipari munkások számára társasházak, valamint középületek születtek. A modernizmus, majd a szocialista realizmus jegyeit mutató épületekben első látásra semmi közöset nem fedezünk fel, pedig egy részükhöz ugyanazt az alapanyagot használták: a Franciaországban kifejlesztett bauxitbetont. Az 1918-ban Ciment Fondu néven forgalomba hozott, az esetek többségében vörösesbarna anyag drágább volt ugyan a ma is használt portlandcementnél, tagadhatatlan előnyei miatt azonban sokan szívesen nyitották nagyobbra a pénztárcájukat: alig egy-két nap alatt megszilárdult, így gyorsabban fel lehetett építeni egy házat, sőt, a munkáknak a ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Ősfás paradicsomkertért feszült egymásnak egy városnegyed és Újbuda

Ki gépen vagy a Google Mapsen száll fölébe, annak térkép e táj, jól látszik a magasból, a Bartók Béla, a Nagyszőlős utca és a Bocskai út által határolt terület, ha nem is szellősen beépített, de megkapóan zöld része a XI. kerületnek. A zsúfolt, forgalmas főközlekedési utak szorításában 3-4 emeletes társasházak bújnak egymáshoz, ezzel kizárják a forgalmat és szmogot, port. Ezt fokozza, hogy az utcákat fasorok szegélyezik, és a házak udvarai is nagyrészt zöldek. Egy átlagosnál zöldebb folt is szembeötlő lehet, ez az Ulászló, Vincellér, Kökörcsin, Zsombolyai utcák által határolt terület, annak is a Zsombolyai utca felé eső fele (a cím: Ulászló utca 58., mostantól a cikkben saroktelekként hivatkozunk rá). A fák még a telken lévő két alacsony épületet is leuralják. Hogy ez meddig marad így, az már olyan kérdés, ...
További részletek >>


Mi lesz a sérült vak gyerekekkel, akiknek Orbán minden húsvétra küld egy bárányt?

Hosszú éveken át húsvét hetében mindig egy egész bárány érkezett egy sérült vak gyerekeknek otthont adó budai intézménybe. A konyhakész bárányból ünnepi ebéd lett, kivéve az idei évet, ugyanis az intézmény egyik új alkalmazottja azt mondta, hogy inkább kidobja a bárányt, mintsem hogy a gyerekek kapjanak belőle. A történetet a bárány „feladója” teszi még izgalmasabbá, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökről van szó. A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája jövőre lesz 40 éves, azonban belső információink szerint nem jó hangulatú, az évfordulóra való készülődéssel telnek a mindennapok. Az alapító Fehér Anna, azaz Anna nővér januári halála óta olyan változások történnek, amelyek miatt a (korábbi) vezetőség és a pedagógusok is aggódnak. A katolikus egyházhoz ...
További részletek >>


Libazsíros spiritisztából lett betörő László László, a filmvászonra való kalandor

A két világháború közti Magyarország tele volt érdekes emberekkel, akik saját korukban egy-egy magyar város mindenki által ismert alakjai voltak, mostanra azonban szinte mindenki megfeledkezett róluk. Ilyen volt a harmincas évek első felében Magyarország, illetve Erdély legnagyobb városaiban ünnepelt sztárrá vált kötéltáncos, Strohschneider Artúr, vagy épp az Ismeretlen magyarok sorozatunk mai epizódjában bemutatkozó, leginkább betörőként ismertté vált László László is, akinek élettörténete szinte könyörög azért, hogy valaki filmre vigye. Kapcsolódó Az adakozó kötéltáncos, aki pillanatok alatt bevette a Kárpát-medencét Strohschneider Artúr a harmincas évek első felében számos magyar és erdélyi város lakóinak mutatta be elképesztő tehetségét, majd nyom nélkül eltűnt. A rejtélyes életút nyomában. ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Néhány év alatt átformálja a Palotanegyedet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Makovecz Imre (1935-2011) által tervezett piliscsabai épületegyüttest mindössze huszonhat év után elhagyó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a fővárosban hozza létre az új központját – derült ki 2020 márciusában egy törvényjavaslatból, amiben a kormány kijelentette: a Palotanegyed számos épületét a Szentkirályi utcában már az ezredfordulón megjelent egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átveszik a megüresedő Makovecz-féle épületeket. A hosszú időn át a Magyar Rádió munkatársainak otthont adó tömb tagjai, illetve néhány, a közvetlen környezetében álló épület azóta a PPKE-t fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába került, ami a kormányhatározatban kijelölt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) segítségével nemrég megkezdte a kampuszfejlesztés előkészületeit, és ígéretet tett arra, hogy az ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Rendelős társasházat építtetett volna Újbuda, épp előtte eladott egy rendelőt

Már több cikkben is beszámoltunk arról, milyen heves civil ellenállás bontakozott ki a XI. kerület egyik saroktelke körül. A telket egy több cikluson átívelő projekt keretében megterveztette, majd el akarta adni a tulajdonos önkormányzat, miközben annak idején az ingatlan harmadát adó állami tulajdonrészt azzal a feltétellel szerezték meg, hogy nem adhatják el. Az elidegenítési tilalmat szerette volna a kerület felfüggesztetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel, hogy az ősfás, háborítatlan, zöld telekre két, hatszintes épületet építsen fel az új tulaj, hogy aztán az elidegenítési tilalom csak a földszintre kerülő, önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőre legyen érvényes. Végül azonban május 10-én László Imre DK-s polgármester bejelentette, hogy a terület eladására nem érkezett eredményes pályázat. Jelen ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


5,3 milliárd forint közpénzből rendezünk cselgáncs-vb-t az olimpia előtt hetekkel

Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke tavaly október végén, a budapesti Grand Slam-verseny zárónapján jelentette be, hogy az eredetileg 2022-re hazánknak ítélt világbajnoki rendezési jogot a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) kérésére 2021-re előrehoznák. Mivel erre a kormány is elvi áldását adta, június 3-ától a tokiói ötkarikás játékokra is kvalifikáló vb-t rendez Magyarország. A kormány még 2019. június 25-i határozatában döntött a 2022-es budapesti cselgáncs-vb támogatásáról, ennek függvényében kapta meg a rendezési jogot hazánk egy hónappal később. A határozat szerint 2020-ban a rendezési jogdíjra 3 millió amerikai dollárnak megfelelő forint, és rendezési költségre 155 millió forint, 2021-ben a jogdíjra újabb 3 millió dollár, és rendezésre további 285 millió forint, míg 2022-ben jogdíjra ...
További részletek >>


Hatalmasat szakított az ajándékba kapott Richter-részvényekkel a NER elitképzője

A 72 millió forintos veszteségtől eltekintve remek évet zárt a kormányközeli elitképzőként emlegetett, a Kárpát-medencei fiatalok tehetséggondozására létrehozott Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány: saját tőkéje 68,6 millió forintról, 424 milliárd 30 millió forintra, tehát a vagyona több mint 2428 százalékkal nőtt. Sőt: a nekik ajándékozott Richter Gedeon Nyrt. részvénypakettnek csak az osztalékából 1175 millió forint gazdagította a tehetséggondozókat. A megtollasodás hátterében a kormány nagyvonalúsága áll. Tavaly ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatát elfogadva a fideszes kétharmad néhány tollvonással a Mathias Corvinus Collegium (ekkor még Tihanyi) Alapítványnak ajándékozta a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát, illetve több, állami ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Csaknem a teljes zeneipart kifelejtették a nyitásból

Még egy hete sincs, hogy megnyitottak a teraszok, szombaton jön a nyitás következő fokozata, ami szintén elég nagy lépést jelent a régi, normális élet felé. A kormány egy hétfői rendeletben részletezte, mi minden változik majd, ha elértük a négymillió beoltottat. Például újra lehet kulturális rendezvényeket látogatni, a korábbi várakozásokkal ellentétben ráadásul nemcsak szabadtéren, de egyből belső terekben is. Így elvileg hamarosan újranyithatnak a mozik, a színházak, a múzeumok és akár a hangversenytermek is, a közönségnek pedig még a maszkviselés sem lesz kötelező, csak a védettségi igazolványt kell felmutatni a belépéshez. A több mint egy éve hibernált állapotban leledző zeneipar szereplői mégsem lélegezhetnek fel, mivel egy fájó kivétel szerepel a kormányrendeletben: a zenés-táncos rendezvények továbbra is ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>